Az országhatáron átnyúló környezeti hatások vizsgálata vonatkozik az egyes országok közötti kapcsolatra a szokásjogban és az egyezményes jogban, valamint a nemzeti jogban megtalálható rendelkezések szerint. A jelen cikk mindkét említett dimenziót figyelembe veszi a Prunéřov II erőmű esete kapcsán. A szerzők megvitatják, hogy a klímaváltozásnak nagyobb mértékben kitett országok esetleg nemzetközi fórumokon kezdenek majd jogorvoslatot keresni, és hogy az egyoldalú nemzeti döntések ellen óvást lehet-e emelni a világ bármely részéről. Áttekintik az alkalmazott jogi lépéseket, és további elemzés tárgyát képezik az országhatáron átnyúló környezeti hatások helyzete a nemzeti jogrendszerben, valamint a nemzetközi környezetvédelmi törvénytár. Az írás szerzője arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó eset kimenetelét továbbra is széleskörű figyelem övezi, és hogy a Mikronézia által megtett lépések más országoknak és személyeknek is ötletet fog adni arra, hogy miként fordítsák előnyükre az országhatáron átterjedő környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó szabályozást és a nemzetközi szokásjogi törvényeket. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi és az uniós törvények érvényesítésének rendkívül hatékony módszere kerül megerősítésre, mivel a származási Fél közössége számíthat az érintett fél vagy közösség segítségére. Ez minden bizonnyal segít a nemzetközi szintű publicitás elnyerésében, és legyőzheti vagy gyengítheti a felelős nemzeti hatóságokra nehezedő erős nyomást.