A polgári jog ezért a közrend alapelveit a jogrend és a társadalmi rend alappillérének tekinti, hosszú távon állandó formában; a közösségre vonatkozó szabályozás viszont a kifejezés szokásjog szerinti értelmezésének megfelelően egy szélesebb értelemben vett jogi kategóriába tartozik. Ebben a vonatkozásban a közérdek és a közösségre vonatkozó szabályozás sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint polgári jogrendszerekben. De még ekkor is elkülönülő kategóriák maradnak. Azonban riasztó az a tendencia, hogy egyre többet hivatkoznak a közérdekre és összemossák a közérdek és a közösségi szabályok kategóriáját (gyakran a terminológiai pontatlanságoknak tulajdoníthatóan), mivel ez a közösségi szabályok védelmének kiszélesítéséhez vezet, és a közösségi szabályok alapján benyújtott óvás nagyobb arányú alkalmazáshoz, amely ellentétes a nemzetközi közösség érdekeivel. A közérdek nem egy meghatározatlan jogi fogalom. Egy elvont kifejezést takar, amelyet kizárólag az adott jogi szabályok (törvények, normák) hátteréhez viszonyítva lehet meghatározni. Olyan személyekre vonatkozik, akik egy nem szorosan meghatározott, de azért beazonosítható körhöz tartoznak, és rendszerint [abszolút] kötelező érvényű szabályokban fejeződik ki (amelyek a nemzetközi magánjogban rendszerint a kogens rendelkezések jellegét öltik). A közösségre vonatkozó szabályok negatív irányú működésével ellentétben a kötelező szabályok pozitív szabályként érvényesülnek. Azonban csak kivételes esetekben fordul elő, hogy a közérdek szempontjait olyan jelentősnek tekintik, hogy a közösségre vonatkozó szabálynak minősítsék, és minősített jogi eszközök védelme alá helyezzék. Az [abszolút] kogens rendelkezésekkel ellentétben a közösségre vonatkozó szabályok nem követelik meg a közérdekre és annak egyedi tárgyára vagy eszközére vonatkozó azonosítást.