A jelen hozzászólás kiindulási pontjaként megvizsgáljuk a Befektetési Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának esetjogi gyakorlatán keresztül a jogérvényesség, a joggal való visszaélés és a jóhiszeműség összefonódó alapelveit, amelyek az elmúlt években ismételten felszínre kerültek. A cikkben elemzést olvashatunk ezen alapelvek koncepciójáról és alkalmazásáról, amelyek elsősorban a közösségre vonatkozó nemzetközi jogon keresztül kerültek a befektetésvédelem témakörébe, és mint ilyenek a nemzetközi a közösségre vonatkozó szabályozás részének számítanak. A cikk a jóhiszeműség alapelvének alapjául szolgáló koncepciót vizsgálja részletesen, amely a közösségre vonatkozó nemzetközi szabályozásból ered. A cikk a Befektetési Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID) esetjogi gyakorlatára összpontosít, ahol ezeket az alapelveket alkalmazták, különös tekintettel az első cseh vonatkozású ICSID esetre, a „Phoenix Action” esetre, amely már elindítása idején vitát indított el arról, hogy az ICSID keretein belül meddig terjed a jogszolgáltatás koncepciója. A törvényszék által tapasztalt problémás aspektusokat tárgyalja, és megoldásokat javasol a jövőbeni hasonló esetekre vonatkozóan.